Palatogramok
A hagyományos módszer az érintkezés összesített nyomát, az EPG annak időbeli változását is megmutatja. Az EPG terápiás vizuális visszajelzésre is használható.
Palatogramok
A nyelv és a szájpad érintkezésének feltérképezése – hagyományos palatográfiával és gépi, elektropalatográfiás vizsgálattal.
A beszédhangok képzése közben a nyelv gyors és pontos mozgásokat végez. A szájpadhoz való érintkezéseinek jelentős része kívülről nem figyelhető meg. A palatográfia ezeket az érintkezéseket teszi láthatóvá, segítve a hangképzés megértését és elemzését.
Mi a palatogram?
A palatogram a nyelv és a szájpad közötti érintkezés mintázatának ábrázolása. Megmutathatja, mely területeken jön létre kontaktus egy adott beszédfeladat során. Elkészítésének és vizsgálatának módszere a palatográfia.
A nyelv különböző beszédhangoknál eltérő módon érintkezik a szájüreg felső részével. Egyes hangoknál zárat hoz létre, másoknál középen szabadon maradó légutat határol. A kontaktus helye és kiterjedése ezért fontos információt adhat az artikulációról.
A palatogram érintkezési térkép. Nem mutatja meg a nyelv teljes alakját, és a nem érintkező nyelvrészek helyzetéről önmagában nem ad információt.
Hagyományos palatográfia széntablettával
A hagyományos palatográfia jelölőanyag segítségével teszi megfigyelhetővé a nyelv és a szájpad érintkezését. Az itt bemutatott módszernél az összetört széntablettát kevés vízzel elkeverjük. A finom szénpor a vízben szuszpenziót alkot: sötét, felvihető jelölőanyag keletkezik.
A jelölőréteg a választott eljárásnak megfelelően a nyelv vagy a szájpad vizsgált felszínére kerül. A meghatározott beszédhang képzése során az érintkezés megváltoztatja a réteget, illetve a jelölőanyag az érintkező felszínre átkerül. Az így kialakuló nyom rajzolja ki a kontaktusmintázatot.
Hogyan dokumentáljuk a palatogramot?
A hangképzés után a szájpadot logopédiai tükörrel tesszük láthatóvá. A fénykép a tükörben megjelenő képről készül, így a palatogram megőrizhető, részletesebben áttekinthető és későbbi felvételekkel összevethető.
- A jelölőanyag előkészítése: az összetört széntabletta elkeverése kevés vízzel.
- Jelölés: a vizsgálathoz szükséges vékony réteg felvitele a választott eljárás szerint.
- Hangképzés: az előre meghatározott hang vagy beszédfeladat kivitelezése.
- Megtekintés: a kialakult mintázat megfigyelése logopédiai tükörrel.
- Fotódokumentáció: a tükörkép lefényképezése és a feladat rögzítése.
A dokumentációban a vizsgált hangot, a hangkörnyezetet és az ismétlések számát is érdemes feltüntetni. A további nyelvmozgások, a nyelés és a nyál módosíthatják a nyomot, ezért a felvétel elkészítésének körülményei is számítanak.
A hagyományos palatogram statikus felvétel. A feladat során létrejött érintkezések összesített nyomát őrzi meg. Az érintkezések sorrendje és időtartama nem különíthető el belőle.
Három beszédhang palatogramja
Az alábbi felvételek hagyományos palatográfiával, széntablettás jelöléssel és logopédiai tükörrel készített fotók. A képek alatt a vizsgált beszédhangok nemzetközi fonetikai jelei szerepelnek.
A szögletes zárójel fonetikai jelölést jelent. A magyar „s” hang jele [ʃ]; a [s] jel a magyar „sz” hangnak felel meg. A képekre kattintva a felvételek külön lapon megnyithatók.
Mit figyelünk a képeken?
- az érintkezési területek elhelyezkedését;
- a mintázat kiterjedését és szimmetriáját;
- a jelölt és jelöletlen felszínek viszonyát;
- az azonos feladattal készült felvételek közötti különbségeket.
A jelölés értelmezése attól is függ, melyik felszínre került a szénréteg: az átkerült anyag és az eredeti rétegből eltávolított anyag eltérő módon teszi láthatóvá a kontaktust. A sötét és világos területek ezért az alkalmazott eljárás ismeretében értékelhetők.
A felvételek egyéni vizsgálati példák. Nem tekinthetők minden beszélőre és minden hangkörnyezetre érvényes mintaképeknek.
Elektropalatográfia – EPG
Az elektropalatográfia a nyelv és a szájpad közötti érintkezéseket elektronikus érzékelőkkel rögzíti. A vizsgált személy egyénre készített, vékony szájpadlemezt visel, amelynek felszínébe elektródákat építenek.
Amikor a nyelv hozzáér egy érzékelőhöz, a rendszer kontaktust jelez. A számítógépes megjelenítésen követhető, mely érzékelők aktiválódnak, és hogyan változik a mintázat beszéd közben.
Az ábra angol hangmintázatokat szemléltet. Az angol [ɹ] nem azonos a magyar pergő [r] hanggal. A bemutatott mintázatok nem tekinthetők minden magyar beszédhangra és minden beszélőre érvényes normának.
Az érintkezés időbeli változása is követhető
Az EPG egymást követő kontaktustérképeket rögzít. Ezekből megfigyelhető az érintkezés kialakulása, fennmaradása és megszűnése. A kontaktusadatok megfelelő rendszerrel hangfelvétellel együtt is rögzíthetők és visszajátszhatók.
A háromdimenziós szoftveres ábrázolás az érzékelt érintkezési adatokat anatómiai modellen szemlélteti. A megjelenített nyelvalak nem a nyelv teljes felszínének közvetlen háromdimenziós mérése.
Az EPG nem nyomásmérés. A hagyományos EPG-rendszerek az elektródák területén létrejövő érintkezést jelzik. A kontaktus önmagában nem árulja el, mekkora erőt fejt ki a nyelv.
Vizuális visszajelzés a terápiában
Az EPG képernyője a páciens számára is láthatóvá teheti az érintkezési mintázatot. Ez a vizuális biofeedback segíthet egy adott hang képzésének tudatosításában és az új artikulációs megoldások gyakorlásában.
A cél a megfelelő hangképzés kialakítása és mindennapi beszédben való használata. A képernyőn elért mintázatot ezért a hallható beszéddel és az önálló beszédteljesítménnyel együtt kell értékelni.
Hagyományos és gépi palatográfia
| Szempont | Hagyományos palatográfia | Elektropalatográfia – EPG |
|---|---|---|
| Rögzítés | Jelölőanyaggal kialakuló érintkezési nyom. Az itt bemutatott módszernél vízzel elkevert, összetört széntablettával. | Elektródákkal érzékelt kontaktus. |
| Megjelenítés | A feladat utáni összesített mintázat, logopédiai tükörrel megtekintve és fotózva. | Egymást követő számítógépes kontaktustérképek. |
| Időbeli információ | Az érintkezések sorrendje és időtartama nem különíthető el. | A kontaktusok időbeli változása elemezhető. |
| Eszközigény | Jelölőanyag, felvivőeszköz, logopédiai tükör és fényképezési lehetőség. | Egyéni érzékelős szájpadlemez, elektronika és megjelenítő rendszer. |
| Terápiás visszajelzés | A feladat után megtekinthető nyom. | Valós idejű vizuális visszajelzés is adható. |
| Közös korlát | A teljes nyelvalakot és a nem érintkező nyelvrészek helyzetét egyik módszer sem méri közvetlenül. | |
Miben segíthet a logopédiai munkában?
A palatográfia a hallás alapján végzett beszédvizsgálatot egészítheti ki. Olyan érintkezési sajátosságokat is megmutathat, amelyek a szájba tekintéssel nehezen figyelhetők meg. Az eredmény értelmezéséhez ismerni kell a vizsgált hangot, a hangkörnyezetet és a feladatot.
Az artikuláció elemzése
Segítheti a nyelv–szájpad kontaktus helyének és kiterjedésének megfigyelését, valamint a különböző hangképzési megoldások összehasonlítását.
A változás dokumentálása
Összehasonlítható feladatokkal követhető, hogyan alakul a kontaktusmintázat. A változást a beszéd érthetőségével és hangzásával együtt értékeljük.
Nincs minden helyzetre érvényes egyetlen mintakép
A kontaktusmintázatot az egyéni anatómiai adottságok, a vizsgált hang, a környező hangok és a beszédtempó is befolyásolja. Egyetlen palatogram alapján nem állítható fel teljes logopédiai diagnózis. Az EPG-lemez viseléséhez hozzászokás is szükséges lehet.
Kapcsolódás az OMD-vizsgálathoz
A nyelv–szájpad érintkezés megfigyelése az orofaciális működések megértéséhez is kapcsolódhat. A beszéd közbeni kontaktusmintázatból azonban nem következtethetünk automatikusan a nyugalmi nyelvhelyzetre vagy a nyelés módjára.
A nyeléshez kapcsolódó fluoreszkáló jelölésről az OMD diagnosztika oldal Payne-technikát bemutató részében olvashat. Az ott bemutatott nyelési feladat és a beszédhangképzés palatográfiás vizsgálata eltérő kérdésekre adhat választ.
Gyakori kérdések
A palatogram a nyelv lenyomata?
A nyelv és a szájpad érintkezésének mintázata. A nyelv teljes formája és minden mozgása nem rekonstruálható belőle.
Miért logopédiai tükörrel készül a fénykép?
A tükör olyan nézetből teszi láthatóvá a szájpadot, amely közvetlenül nehezen fényképezhető. A tükörben megjelenő kontaktusmintázat fotóval dokumentálható.
A gépi palatográfia videófelvétel?
Az EPG nem kamerával készít képet a nyelvről. Az érzékelők kontaktusjelzéseit jeleníti meg egymást követő térképeken. A háromdimenziós nézet ezeknek az adatoknak a szemléltetése.
Minden beszédhang vizsgálható vele?
Elsősorban azoknál a hangoknál informatív, amelyek képzésében a nyelv és a vizsgált szájpadi felszín érintkezése szerepet játszik. A kontaktus hiánya önmagában nem mondja meg, hol helyezkedik el a nyelv.
Minden artikulációs terápiához szükséges EPG?
Nem. A vizsgálati és terápiás eszközöket az egyéni nehézség és a fejlesztési cél alapján választjuk meg. Az EPG kiegészítő lehetőség; alkalmazhatósága és hozzáférhetősége is mérlegelendő.
Megállapítható vele a nyelvfék működést korlátozó szerepe?
Egy kontaktustérkép ehhez nem elegendő. A nyelvfék megítéléséhez külön anatómiai és funkcionális vizsgálat szükséges. További információ a nyelvfék és ajakfék diagnosztikák oldalán található.