Kelemen Márta

Szenvedélyem a beszéd

Logopédiai tanár - Logopédiai terapeuta szakos gyógypedagógiai tanár

Színháztudomány szakos bölcsész MA

Okleveles magyar és irodalom szakos bölcsész és középiskolai tanár MA

Beszédtanár

MATE Kaposvári Campus Művészeti Intézet Színművész szak - egyetemi tanársegéd

Logopédiai terápiák, logopédus továbbképzés és beszédtechnikai képzés gyerekeknek és felnőtteknek





A név valamikor 2007 és 2012 között keletkezett a színművész szakos egyetemi hallgatók körében. Lovas Roziék, Mohácsi János vezette osztálya aggatta rám. Kárpáti Palkó rendszeresen azt üvöltötte mély és igencsak "hajókürt hangon" a campus udvarán, hogy "Beszédnémbeeer szeretleeek". Azóta is így hívnak...igen az egyetemi oktatót...és igen, pont az egyetemi oktató szemébe. És az egyetemi oktató ennek még örül is. Ha jól utánaszámolok az elmúlt 23 évben közel NÉGYSZÁZ!!!, ma már pályán lévő színművészt tanítottam Kaposváron az egyetemi színészképzésben (kivétel nélkül mindenkit, igen) nagyonis családias hangulatban. Komoly műhelymunka. Sőt, van, akinek már a gyerekecskéjét is tanítom. Ez bizony hatalmas összetartozás. Remélem, nem is felejtjük el soha, honnan jöttünk együtt, mit tanultunk egymástól. És ezek csak a színművész hallgatók, mert ott vannak még a különféle színházakban a pályán lévő színész kollégák, a marosvásárhelyi színművészeti hallgatói, a szinkron szakma, a "Margitos" srácok (kicsik és nagyok), a média megszólalói, a már pályán lévő logopédus kollégák és az a csodálatos 10 év a logopédusképzésben a Pukánszky Béla vezette tanszéken, nomeg azok a kisgyerekek és fiatalok, akikkel logopédusként dolgoztam hosszú évekig, és most a PPKE pedagógus hallgatói...na szépen lassan nekik is a Beszédnémbere lettem. Büszke kis Beszédnémber vagyok! ...és mindezért hatalmas hálával tartozom egykori és jelenlegi tanáraimnak: Fehérné Kovács Zsuzsának, Vassné Kovács Emőkének, akik hihetetlen odaadással bábáskodtak a logopédussá válásunk időszakában, fantasztikus képzéssel és oktatókkal ajándékoztak meg minket a főiskolás évek alatt; Vecsey Katalinnak, az első beszédtechnika tanáromnak; Földessy Margitnak, akinek a véghetetlen játékossága rám is átragadt és sok gyakorlatot találtunk ki együtt, és akihez már 30 éves barátság is fűz; Ságodi Gabriellának, akinek évekig látogattam az óráit színművész és kommunikáció szakon; Fehérné Csikós Zsuzsának, aki elképesztő vezető volt és rengeteget tanultam tőle logopédusként; Babarczy Lászlónak, aki azt mondta a frissen induló kaposvári egyetemi színészképzés szülőágyánál, hogy “magát az Isten is nekünk teremtette”; Mohácsi Jánosnak, akitől hatalmas mennyiségű érzékenységet, figyelmet, emberi odafordulást lestem el és döbbenten állok a mérhetetlenül összetett látásmódja elött, meg azelőtt, hogy mit művel a lelkemmel, a gondolataimmal, ha az előadásait nézem…vagy akár csak a félmondatai mit művelnek velem; Kristin Linklaternek, akitől egészen új beszédpedagógiai, -technikai szemléletet és messzemenő támogatást kaptam; Cserhalmi Györgynek, aki a bizalmába fogadott és megmutatta, mi módon lehet a lélek legutolsó rezdülésével is átitatni a hangot és hogyan lehet ezt tanítani; Kováts Adélnak, Lovas Rozinak, Sodró Elizának, akik a színházukban a legfőbb értékeket képviselik a legmagasabb emberi és szakmai színvonalon és a “legmelegebb fészekkel” megajándékoztak; és Béli Ádámnak, aki egykori tanítványból lett “főnökké” és bizony nyakig benne van a keze abban, hogy a profi média világába egyszercsak bependerültem.

Rajtuk kívül valójában minden kolléga és tanítvány maradéktalanul részese volt a Beszédnémberré válásnak, ezért Őket is hatalmas köszönet illeti.

...hát így.

Beszédnémberségem története